A tó története

 

A Belső-tó a Balaton egyik gyöngyszemének, a Tihanyi félszigetnek a csodálatos környezetében, közvetlenül a település határában található. A Tihanyi Belső-tó medre vulkánikus utótevékenység során alakult ki, ezt a területet töltötték fel a rétegvizek és a csapadékvizek. Ebből adódik, hogy a tó vízszintje változatosan alakult, volt, hogy teljesen kiszáradt, a XX. század első felében pedig nagyon kevés volt benne a víz, s ezért nagy része szérüskert volt.

 

A Belső-tó a 60-as évektől Magyarország egyik legszebb helyen lévő és legjobb fogási eredményeket biztosító horgászparadicsoma.  

 

A Belső-tó életének változásai a huszadik században

Dr. VÖRÖS LAJOS Magyar Tudományos Akadémia, 
Balatoni Limnológiai Kutatóintézet, Tihany

 

A legújabb kutatási eredmények tanúsága szerint a Belső-tó és a Külső-tó egyaránt vulkáni kráterből keletkezett. A vulkán megszűnése után kaldera keletkezett, amelybe később agyagos vízzáró réteg rakódott le, és ily módon megtartotta a felgyülemlett vizet. A tó mintegy 28 méterrel magasabban fekszik, mint a Balaton, azzal nincs összeköttetése. Vízének mégis van bizonyos mértékű lefolyása. A szivárgó víz pl. 1930-ban földcsuszamlást okozott.

 

A Belső-tó életének változásait mintegy hetven évre visszamenőleg lehet biztonsággal végigkövetni. Ez is csak azért lehetséges, mert a Tihanyba települt, akkori nevén Biológiai Kutatóintézet kutatói a Balaton kutatása mellett némely esetben vizsgálták ennek a parányi tónak a vizét és élővilágát is.

A korabeli fényképek és leírások szerint a húszas évek végén és a harmincas években a tó egészen másképp festett, mint napjainkban. A harmincas évek elején a 30 hektárnyi Belső-tavat vadakban dús nádasként jellemezték és "Kis Balatonnak" is nevezték.

 

Ebben az időben a tó fenekét mindenütt vízinövényzet borította. A tó felületének legnagyobb részét nádas foglalta el, de voltak kisebb-nagyobb nyíltvizes területek is, amelyekben viszont dúsan tenyészett a hínár. A Tihany-félsziget 1932-ben készült vegetációtérképe szerint a tómeder minden részén tenyészett a nád.

A korabeli közleményekből még azt is tudjuk, hogy a nád a tóban másfél, egy-két helyen kétméteres vízmélységig fordult elő, éppúgy, mint a Balatonban. A nád mellett a part mentén tenyészett még a széleslevelű gyékény, valamint kis mennyiségben előfordult az erdeikáka és a békabuzogány. A vízben alámerülve legnagyobb tömegben a tócsagazhínár és süllőhínár élt, de gyakoriak voltak a fonalas algák is. A sűrű vízinövényzet közötti víz azonban átlátszó volt, gazdag mikroszkópikus élővilággal, ami azonban teljesen más képet mutatott, mint napjainkban. A planktonikus algák közül legnagyobb tömegben a páncélos ostorosok fordultak elő.

 

A falu lakói a századelőn a sokkal távolabbi Balatonra jártak vízért, ugyanis részletes vegyelemzések nélkül is ismert volt, hogy a Belső-tó vize a magas alkalikus fémsótartalommal párosuló kellemetlen ízhatás miatt ivásra nem alkalmas. A harmincas években megtörtént a tó vizének első vegyelemzése is, amely egyértelműen kimutatta, hogy a víz sótartalma jelentősen magasabb, mint ami a felszíni vizekben, így a Balatonban is megszokott. A tó vizének ez a jellegzetessége napjainkban is fennáll. A víz fajlagos elektromos vezetőképessége 2000 mS/cm körüli, ami azt jelenti, hogy összes oldott sótartalma háromszor-négyszer nagyobb, mint felszíni álló- és folyóvizeink többségében. Ennek a jelenségnek az az oka, hogy a tó lefolyástalan, és a vízgyűjtőről érkező víz a mederben a párolgás miatt folyamatosan töményedik. Az, hogy a víz sótartalma a napjainkban mérhetőnél nem sokkal nagyobb, azzal magyarázható, hogy a tófenék nem teljesen vízzáró, azaz a tóból van elszivárgás is, így a Belső-tó vize a pannóniai homokon átszűrődve eljut a Balatonba is.

 

A tó életében drámai változás történt a negyvenes években. Erre az időszakra tehető a tómedret borító összefüggő nádas állomány kipusztulása, a tó mai képének, megjelenésének kialakulása. A folyamat sajnos nem dokumentált, okai sem ismertek, de viszonylag gyorsan zajlott le 1940 és 1950 között. Az ötvenes években a tó már nyílt víztükrű, szélén keskeny nádas sávval, gazdag madárvilággal. A hetvenes években ez a nádas sáv is megfogyatkozott az amúr betelepítése miatt, napjainkra azonban szerencsére regenerálódott. A tó ettől az időtől kezdve a lebegő mikroszkópikus algákban gazdag, erősen eutróf tavak jellegzetességeit mutatja. Vizének átlátszósága kicsi, sohasem haladja meg a fél métert. Tömegesen tenyésznek benne a zöldalgák, kovamoszatok és nyaranta tömegesek a cianobaktériumok is. A tófenékre nem jut fény, ezért nincs hínár a vízben.

 

Az 1960-as évek közepén a Belső-tó már közkedvelt - ponttyal dúsan telepített - horgászhely. Bár csuka, harcsa és süllő is volt a tó vizében, horogra ezek ritkán kerültek. Gyakori volt ebben az időben viszont az angolna. A tó a korabeli horgászkalauz szerint szeszélyes volt. Nyár közepén bizonytalan volt a kapás, pontyokat a mélyebb részeken lehetett ilyenkor fogni. A tófenéken sok volt a nádtorzsa, ahol a fenekező "készség" gyakran elakadt. Ez emlékeztetett csupán a negyedszázaddal korábbi gazdag nádi világra. Mostanság már csak néhány megfakult fénykép őrzi ennek az időnek az emlékét

 

 

 

 

 

Megközelítés, kapcsolat

 

A tó megközelíthetősége

 

Autóval: A 71-es főútról Tihany irányába kell lekanyarodni. Keszthely felöl az első lehetőségnél kell jobbra, Balatonfüred felöl a második lejáratnál kell ballra fordulni.

 

Nagyobb térképre váltás

 

Vonattal: Balatonfüredig kell vonattal utazni, majd Balatonfüreden a vasútállomás mellet levő autóbusz állomás 3-as kocsiállásáról induló tihanyi busszal lehet eljutni. A jegyet "Tihany Geofizikáig" kell megvásárolni, ahonnan a tó kb. 200 méter gyaloglás után érhető el.

 

Kapcsolat

A Tihanyi Belső-tó Környezet- és Természetvédelmi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság elérhetősége:

Székhely: 8237 Tihany, Kossuth Lajos út 12.

Telephely (halőrház): 8237 Tihany, Major utca 67.

Telefon: (+36) 20 9628351

E-mail: info@tihanyibelsoto.hu

Tógazda: Czakó László (+36) 30 2146292

 

A tó üzemeltetője:

Tihanyi Belső-tó Környezet- és Természetvédelmi Horgászati Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

 

A Tihanyi Belső-tó Környezet- és Természetvédelmi Horgászati Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot a tihanyi Önkormányzat és a Tihanyi Horgászegyesület hozta létre. Az Üzemeltető kötelessége a halállomány gondozása, védelme és gazdagítása, s fontosnak tartott feladata az ideális horgászfeltételek biztosítása, melyet remélhetőleg az Önök megelégedésére teszünk.

 

Az Üzemeltető szervezeti formáját tekintve is nonprofit szervezet, az alapítók célja az volt hogy a bevételeit Tihany e gyöngyszemének a Belső-tónak a környezet- és természetvédelmére fordítsák. Hiszen a környezetünket "unokáinktól kaptuk megőrzésre", ezért kötelességünk védelme, hogy megőrizzük az utókor számára.

 

A tó vízszintjét kizárólag az esővízből nyeri, így a tó vízének tisztasága érdekében Tihany község józanul és a jövő tekintetében is felelősen gondolkodó vezetőire és lakóira is számítunk, hiszen  a közutak melletti esővízcsatornák a kocsimosás és a sózás - környezetet jelentősen károsító - mosószer és só termékét egyenesen a Belső-tóba szállítja! Így van ez az illegális esővízcsatornákba kötött kommunális csatornabekötés miatt, a tóba kerülő fekália tekintetében is. Ezért kérjük ezirányú szoros együttműködésüket.

 

forrás: http://www.tihanyibelsoto.hu